Öregmalom életmódház
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Teremtő gondolatok és érzelmek


Kétféle elménk, az érzelmi és a racionális többnyire szoros harmóniában működik együtt. Elménk különböző megnyilvánulását a két agyfélteke testesíti meg. Működés közben a bal és a jobb agyfélteke két tudás-minőséget hoz létre, melyek egymásba fonódva igazítanak el bennünket az élet dolgaiban.  

Érzelmi életünk legősibb gyökere a szaglás, vagyis a szaglást lehetővé tevő szaglólebeny, hiszen a fejlődés kezdetén a szaglás volt az az érzékszervünk, amelyik legjobban segítette a túlélést.


A fajfejlődés során azután a szaglólebenyből fejlődött ki egy primitív érzelmi központ, ami lassan körbenőtte az agytörzs felső peremét. Ez a gyűrűszerű képződmény a limbus (latin-gyűrű) alkotja a limbikus rendszert, mely az érzelmekért, az indulatokért, a szenvedélyekért felelős. A kezdetleges orragy (szaglólebeny) volt a kiindulása az agykéregnek, vagyis a gondolkodó agynak. A döntés, az irányítás, a mérlegelés, a felelősségvállalás, a cselekvés elindítása: küzdelem vagy menekülés, innen indul.

A törzsfejlődés során az agykéreg tömege egyre gyarapodik, míg az embernél éri fejlődése csúcsát.

Intelligenciánk is kétféle: az értelmi és az érzelmi intelligencia. Erazmus még azért harcolt, hogy az értelmet felszabadítsa az érzelem rabságából, ma a kettő egyensúlyára, harmóniájára törekszünk, az általánosan elfogadott pszichológiai trend az érzelmek intelligens hasznosítására törekszik.

Pszichés állapotunkat lelki egyensúlyunk, vagy egyensúlyunk megbillenése határozza meg. Hatékony életvezetésünk feltétele az intraperszonális (Freud) intelligencia, vagyis az önazonosságtudat, mely segítségünkre van a hatékony életvezetésnél. Azonban az önmagunkkal való megbékélés nem elegendő, szükséges még embertársaink megértésének képessége, az alkalmazkodó, beilleszkedő és vezetési képesség, vagyis az interperszonális (Rogers) intelligencia.

A tudattalanba kényszerített, fel nem dolgozott negatív élmények, traumák, elfojtott érzelmek és frusztrációk komplexus gócokként ülnek lelkünk mélyén, időzített bombaként viselkednek, melynek aktiválódását apró fájdalom, kudarc, csalódás is kiválthatja. Egy munkahelyi tartós stressz szituáció gyakorta okoz pszichoszomatikus megbetegedést, magas vérnyomást, gyomorfekélyt, stb., ha a vezetés nem képes az interperszonális zavarokat feloldani. Sok esetben van a munkahelyi csoportban egy vagy két olyan ember, akiknek személyiségük éretlen, (intraperszonális mentális zavar) nehezen illeszkednek be a közösségbe, ugyanakkor agresszívek, indulatosak. Nagy a baj, ha egy ilyen típusú ember hatalmat kap, mert személyiségéből adódóan vissza fog élni hatalmával. Az ilyen főnök napi gyötrésekkel kínozza munkatársait és a kreativitásukat sem engedi kifejlődni, hiszen féltékeny, hogy teljesítményével tehetségesebb munkatársa, majd fölé emelkedik. Ez a  Caligula (Kiscsizma) típusú vezetés  - kegyetlen és ostoba. Az ilyen főnököt ott kell hagyni, a főnök megváltoztatásának kísérlete még közösségi szinten sem működik. A pszichoszomatikus betegségek mellett, vagy helyett, gyakran mentális problémák jelennek meg, pánik, phobia, kényszer, stb. Sokszor a munka tömege is okozhat problémát, amikor a főnök izgága, kapkodó, nem engedi befejezni az egyik feladatot, már másik hármat zúdít a szerencsétlen munkavállaló nyakába, elvéve munkatárstól a sikerélményt, a jól végzett munka utáni fellélegzés lehetőségét. Az ilyen típusú vezető gyakran magáévá teszi az eredményeket, anélkül, hogy a feladatot ténylegesen elvégző munkatársat akár csak meg is említené. Az önérvényesítés lehetetlensége, a közösség számára végzett hasznos munka értékelésének hiánya is megbetegíthet. Ritkán ilyen végzetes az ellentét vezető és beosztott között, a konfliktusok általában feloldhatók, különösen a munkatársak között.

Egy jól megszervezett szabadság sokat segíthet egy kapcsolat újragondolásában, és a szabadság utáni újrakezdésben. Amit a nap 24 órájában gondolunk, azzá válunk. Ha állandóan szidjuk hangosan vagy csak magunkban a másikat, akkor előbb utóbb múlhatatlanul útálni fogjuk az illetőt. A konfliktus megoldásának egyik legegyszerűbb és legkézenfekvőbb változata, hogy jobban megismerjük az illetőt, mögé látunk a viselkedési sémáknak, rájövünk, az nem ellenünk irányul, hanem súlyos probléma, trauma váltotta ki torzult reakcióját.

A konfliktusok a legtöbb esetben érzelmi- indulati szinten zajlanak, a racionalitás hiányzik a megoldási sémákból is. Általában a büntető apa (főnök) áll szemben a lázadó gyerekkel (beosztott), ami a végén kibékíthetetlen ellentétbe csap át. Megoldása a felnőtt -felnőtt kommunikáció, melyben indulatmentesen, (negatív) minősítés nélkül és a tények mentén képesek érintkezni egymással a konfliktusban résztvevők. Salovey szerint az érzelmek, indulatok intelligenssé tehetők, némi kondicionálással. Ennek öt legfontosabb lépcsőjét emeli ki:

1. Az érzelmek felismerése - ha valódi érzéseinkkel és indulatainkkal nem vagyunk tisztában, ki vagyunk nekik szolgáltatva. A lélektani belátás döntő jelentőségű pl. egy házassági válság, vagy munkahelyi konfliktus alkalmával.

2. Az érzelmek kezelése  - ez a képesség egyértelműen az öntudatra épül. Mi módon tudjuk lecsillapítani magunkat? Minden esetben azt a kérdést kell feltennünk: mi a célunk? Mert ha a cél a válság növelése, eddigi viselkedésünk folytatása a célszerű. Ha azonban meg akarjuk menteni házasságunkat, vagy javítani akarjuk a munkahelyi légkört, akkor elsősorban nekünk kell változtatni a magatartásunkon. A mi változásunk indukálja majd az egész rendszer megváltozását.

3. Önmotiválás - érzelmeink célra orientált mozgósítása. Gondoljunk bele, ha evezünk, és a fősodorban vagyunk, milyen sebesen fogunk haladni, hiszen az áramlat is röpít (flow), ha azonban ár ellen evezünk, érzelmeink ellene dolgoznak cselekedetünknek, akkor rettenetesen megszenvedjük a folyamatot és az eredmény is nagyon csekély lesz. Ha utáljuk a munkánkat, a feladatunkat vagy a tanulásban azt a tárgyat, amit, éppen tanulunk, tanárt, akitől éppen tanulunk, ellenáramban evezünk.

4. Mások érzelmeinek felismerése - az empáthia képessége, amikor bele tudjuk élni magunkat a másik helyzetébe, felismerjük társaink igényeit, vágyait mutató társas jelzéseket, adequatan képesek vagyunk reagálni a verbális és metakommunikatív információkra. Konfliktusoldó terápiában gyakran alkalmazzuk a helycserés módszert, amikor egymás helyébe lépünk és most mi vagyunk a főnök (szülő) és ő a beosztott (lázadó gyerek), mit tennénk a másik helyében. Ez az empáthiás gyakorlat még gondolati szinten is hatásos tud lenni, hiszen megtanít arra, hogy a másik fejével gondolkozzunk, a másik szívével lássunk.

5. Kapcsolatkezelés - a kapcsolatkezelés művészete abban áll, hogyan tudunk hatni mások érzelmeire, és milyen érzelmeket tudunk mutatni mások felé.  Konfliktusoldás a nézeteltérések elfogulatlan és sértődésmentes tisztázásával. A személyes válság alkalmat szolgáltat az érzelmi kompetencia fejlesztésére. A pedagógus és a diák kapcsolata az érzelmi nevelésen kell, hogy alapuljon. Ennek fontos része a konfliktusoldás elsajátítása. Az ilyen típusú oktatásnál, előbb utóbb a szülők képzése is felmerül, hogy a gyerekek, otthon is gyakorolhassák az érzelmi kompetencia erejét.

Az l’art pour l’art agresszív filmek és játékok gyakori nézése, gyakorlása, a fiatalokat is nyugtalanná, agresszívvé teszi, nemegyszer mintaként szolgálva a konfliktus helyzetben az erőszakos fellépésre. Közös felelősségünk a felelős érzelmi életet kialakító vizuális kultúra terjesztése.

 

Végül szeretném kiemelni Erazmus mondását:

„Egy nemzet számára a legfőbb reménység ifjúságának megfelelő nevelése.

 

DR. Sineger Eleonóra


Szerző: Dr Sineger Eleonóra