Dunaalmás látnivalói | Helyszín | Öregmalom Életmódház
Öregmalom életmódház
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Dunaalmás látnivalói

Almási csata emlékmű

Az almási csata emlékműve

Ritka dolog egy kicsi falu életében, hogy országosan is nevezetes esemény színhelye. Az 1849. augusztus 3-án lezajlott almási csata rész hadművelete volt a szabadságharc utolsó győztes csatájának 10 nappal a világosi fegyverletétel előtt. Az ellenségtől körülzárt komáromi vár honvédei az ostromzárat áttörni kívánván, kitörtek a várból. A fő cél Győr elfoglalása volt, az almási hadművelet feladata, hogy megakadályozza az ellenséget a honvédsereg hátbatámadásában. A csata hajnali 3 órakor kezdődött, s az emlékműtől pár méterre, az Által-ér hídjánál támadtak Klapka katonái az osztrákokra. A hajnali támadás az ellenséget olyan váratlanul érte, hogy hanyatt-homlok menekültek Esztergom felé. A csata egy óráig tartott. A csata színhelyétől pár méterre kokárda alakú emlékmű őrzi a szabadságharc emlékét.

A zsitvatoroki béke

Dunaalmás történelmének összes többi eseményéről sem vitatkoztak annyit a helytörténettel foglalkozók, mint a zsitvatoroki békekötés helyszínéről. A szájhagyomány és sok régi forrás úgy tudja, hogy a mai református templom helyén lévő bencés kolostor romjai között írták alá 1606. november 11-én Bocskai közvetítésével, Rudolf német-római császár, magyar király és a törökök közötti (a 15 éves háborút lezáró) békekötést. Tóth Ferenc hatalmas levéltári anyagot tartalmazó "Szülőfalunk: Almás-Rév-Almás-Dunaalmás" című helytörténeti munkája szerint, csak a törökök saját békefeltételeit tartalmazó okmányt keltezték Almásról. A békekötés a szemközti Zsitvatorokon történt, ahová a tárgyaló felek naponta kis sajkákon érkeztek. A törökök az almási kolostor romjai között felállított sátortáborukból, a király követei Komáromból, Bocskaiék a Zsitván túlról. A békekötést - ahogy Istvánffy Miklós, a királyi tárgyaló küldöttség tagja emlékiratában leírja - a török táborban, tehát Almáson fényes vendégség zárta le

A római kőhordó út és vízáteresz, római kori kőbányák

"A Világhódító Római Birodalom kőhordó útja. Ezen szállították a követ a hatalmas határvár és város, Brigetio építéséhez i.u. I-IV. században."- hirdeti az emlékoszlop a kőbánya területén a régészet szempontjából felbecsülhetetlen értékű emléket, ugyanis egyedül itt maradt meg a rómaiak idejéből a rabszolgák által épített kőhordó út egy darabja. Ugyancsak itt látható - turistajelzések vezetnek oda - egy római kori vízáteresz és vízelvezető árok. Fala ma is élő dokumentuma helységünkben, a római építkezés technikájának. A kövek közé égetett meszet és homokot helyeztek, vízzel leöntözték, s így forrasztották össze az építményeket.

Mintegy 2 évezredes a kőbányászat Dunaalmáson, így hihetünk a szájhagyománynak, amely szerint a mészkőhegység valamikor a tatai úti elágazásig kiterjedt. A rómaiak kezdték meg a nagy mennyiségű kőkitermelést, minden bizonnyal e kövekből épült a 13. században a Szent László templom és kolostor.

A későbbi nagyobb méretű kőkitermelés a komáromi vár építésével kapcsolatos, majd a kiegyezés után megindult út- vasút- hídépítések, a millennium (1896) tiszteletére megindult nagyszabású építkezések idején érte el fénykorát.

A teljesség igénye nélkül, néhány a megrendelés: a Bécsi Burg, a magyar királyi palota, Országház, Gellért fürdő, a Millenniumi emlékmű, 8 híd, a Duna szabályozása.

Csokonai Vitéz Mihály mellszobor

Csokonai-park és a költő szobra

A Csokonai Művelődési Ház 1933-ban, Lilla lebontott lakóháza helyén épült. Szomszédságában kapott helyet Csokonai szobra és a körülötte kialakított park. 1966-ban fényes ünnepség keretében avatta fel a község lakossága a fehér mészkőből készített szobrot, Szabados Béla szobrászművész alkotását. A szobor talpazata a dunaalmási kőfaragó mesterek munkája.

"... ne bújj el hát a füzek sátrába, belenőttél kőgyökerekkel a partba,
várod felkeltse őt a hajnal kakasa,
s átöltözzék hullámkék ruhádba,
átölelni úgyis előjössz..."

- írta Györke Zoltán Fűzek között a lelked című költeményében.

Csokonai - Lilla Emlékszoba

1968-ban jelent meg Dr. Ferenczy Miklós orvos-író, Csokonai Lillája című könyve – melyet több helytörténeti és irodalomtörténeti munka követett – több éves kutatómunka eredményeként. A kutatás közben felgyűlt sok felbecsülhetetlen értékű tárgyi és írásos emlék, az 1971-ben felavatott emlékszobában lelt otthonra. Fő helyen Lilla feltételezett arcképe látható. Az irodalomtörténeti gyűjtemény az évek során a község történelmi és néprajzi emléktárgyaival bővült.

Lilla sírja

Vajda Julianna (Csokonai Lillája) 1798-ban költözött Dunaalmásra, Lévai István fakereskedő feleségeként. Férje 1840-ben bekövetkezett halála után 4 évvel ismét férjhez ment, ezúttal Végh Mihály hetényi espereshez. Ez a házasság is elhibázott, boldogtalan volt, 5 év múlva visszaköltözött almási otthonába. 1855-ben (78 éves korában) itt halt meg, 50 évvel élte túl az őt halálig szerető költőt. Kérésére vele temették Csokonai búcsúlevelét és a Lilla dalok című verses kötetet, amely a költő halála után jelent meg nyomtatásban, és a magyar irodalom első szerelmesvers-ciklusa.

Lovarda

Dunaalmási Lovarda - "Hol szeretet vetünk, ott öröm sarjad"

A lovarda Dunaalmás területén található, közvetlenül a 10. számú út mellett. Családias hangulatban, kedves, vendégekhez szokott lovakkal, játékos kutyusokkal, számtalan simogatni való kisállattal várja az idelátogatókat.

Itt visszamehetünk a történelembe sok száz évet, megtanulhatunk lovagolni, íjászkodni, kopját vetni, tüzet rakni a szabadban, agyagedényt készíteni, énekelni, táncolni.

Részt vehetünk, akár egyéni elképzelés szerinti lovas, vagy kocsi túrán, kalandtúrán, dinnye partin, éjszakai bátorságpróbán, vagy akár egy ókori légiós gyakorlaton is.