Öregmalom életmódház
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Dunaalmás látnivalói

Almási csata emlékmű

Az almási csata emlékműve

Ritka dolog egy kicsi falu életében, hogy országosan is nevezetes esemény színhelye. Az 1849. augusztus 3-án lezajlott almási csata rész hadművelete volt a szabadságharc utolsó győztes csatájának 10 nappal a világosi fegyverletétel előtt. Az ellenségtől körülzárt komáromi vár honvédei az ostromzárat áttörni kívánván, kitörtek a várból. A fő cél Győr elfoglalása volt, az almási hadművelet feladata, hogy megakadályozza az ellenséget a honvédsereg hátbatámadásában. A csata hajnali 3 órakor kezdődött, s az emlékműtől pár méterre, az Által-ér hídjánál támadtak Klapka katonái az osztrákokra. A hajnali támadás az ellenséget olyan váratlanul érte, hogy hanyatt-homlok menekültek Esztergom felé. A csata egy óráig tartott. A csata színhelyétől pár méterre kokárda alakú emlékmű őrzi a szabadságharc emlékét.

A zsitvatoroki béke

Dunaalmás történelmének összes többi eseményéről sem vitatkoztak annyit a helytörténettel foglalkozók, mint a zsitvatoroki békekötés helyszínéről. A szájhagyomány és sok régi forrás úgy tudja, hogy a mai református templom helyén lévő bencés kolostor romjai között írták alá 1606. november 11-én Bocskai közvetítésével, Rudolf német-római császár, magyar király és a törökök közötti (a 15 éves háborút lezáró) békekötést. Tóth Ferenc hatalmas levéltári anyagot tartalmazó "Szülőfalunk: Almás-Rév-Almás-Dunaalmás" című helytörténeti munkája szerint, csak a törökök saját békefeltételeit tartalmazó okmányt keltezték Almásról. A békekötés a szemközti Zsitvatorokon történt, ahová a tárgyaló felek naponta kis sajkákon érkeztek. A törökök az almási kolostor romjai között felállított sátortáborukból, a király követei Komáromból, Bocskaiék a Zsitván túlról. A békekötést - ahogy Istvánffy Miklós, a királyi tárgyaló küldöttség tagja emlékiratában leírja - a török táborban, tehát Almáson fényes vendégség zárta le

A római kőhordó út és vízáteresz, római kori kőbányák

"A Világhódító Római Birodalom kőhordó útja. Ezen szállították a követ a hatalmas határvár és város, Brigetio építéséhez i.u. I-IV. században."- hirdeti az emlékoszlop a kőbánya területén a régészet szempontjából felbecsülhetetlen értékű emléket, ugyanis egyedül itt maradt meg a rómaiak idejéből a rabszolgák által épített kőhordó út egy darabja. Ugyancsak itt látható - turistajelzések vezetnek oda - egy római kori vízáteresz és vízelvezető árok. Fala ma is élő dokumentuma helységünkben, a római építkezés technikájának. A kövek közé égetett meszet és homokot helyeztek, vízzel leöntözték, s így forrasztották össze az építményeket.

Mintegy 2 évezredes a kőbányászat Dunaalmáson, így hihetünk a szájhagyománynak, amely szerint a mészkőhegység valamikor a tatai úti elágazásig kiterjedt. A rómaiak kezdték meg a nagy mennyiségű kőkitermelést, minden bizonnyal e kövekből épült a 13. században a Szent László templom és kolostor.

A későbbi nagyobb méretű kőkitermelés a komáromi vár építésével kapcsolatos, majd a kiegyezés után megindult út- vasút- hídépítések, a millennium (1896) tiszteletére megindult nagyszabású építkezések idején érte el fénykorát.

A teljesség igénye nélkül, néhány a megrendelés: a Bécsi Burg, a magyar királyi palota, Országház, Gellért fürdő, a Millenniumi emlékmű, 8 híd, a Duna szabályozása.

Csokonai Vitéz Mihály mellszobor

Csokonai-park és a költő szobra

A Csokonai Művelődési Ház 1933-ban, Lilla lebontott lakóháza helyén épült. Szomszédságában kapott helyet Csokonai szobra és a körülötte kialakított park. 1966-ban fényes ünnepség keretében avatta fel a község lakossága a fehér mészkőből készített szobrot, Szabados Béla szobrászművész alkotását. A szobor talpazata a dunaalmási kőfaragó mesterek munkája.

"... ne bújj el hát a füzek sátrába, belenőttél kőgyökerekkel a partba,
várod felkeltse őt a hajnal kakasa,
s átöltözzék hullámkék ruhádba,
átölelni úgyis előjössz..."

- írta Györke Zoltán Fűzek között a lelked című költeményében.

Csokonai - Lilla Emlékszoba

1968-ban jelent meg Dr. Ferenczy Miklós orvos-író, Csokonai Lillája című könyve – melyet több helytörténeti és irodalomtörténeti munka követett – több éves kutatómunka eredményeként. A kutatás közben felgyűlt sok felbecsülhetetlen értékű tárgyi és írásos emlék, az 1971-ben felavatott emlékszobában lelt otthonra. Fő helyen Lilla feltételezett arcképe látható. Az irodalomtörténeti gyűjtemény az évek során a község történelmi és néprajzi emléktárgyaival bővült.

Lilla sírja

Vajda Julianna (Csokonai Lillája) 1798-ban költözött Dunaalmásra, Lévai István fakereskedő feleségeként. Férje 1840-ben bekövetkezett halála után 4 évvel ismét férjhez ment, ezúttal Végh Mihály hetényi espereshez. Ez a házasság is elhibázott, boldogtalan volt, 5 év múlva visszaköltözött almási otthonába. 1855-ben (78 éves korában) itt halt meg, 50 évvel élte túl az őt halálig szerető költőt. Kérésére vele temették Csokonai búcsúlevelét és a Lilla dalok című verses kötetet, amely a költő halála után jelent meg nyomtatásban, és a magyar irodalom első szerelmesvers-ciklusa.

Lovarda

Dunaalmási Lovarda - "Hol szeretet vetünk, ott öröm sarjad"

A lovarda Dunaalmás területén található, közvetlenül a 10. számú út mellett. Családias hangulatban, kedves, vendégekhez szokott lovakkal, játékos kutyusokkal, számtalan simogatni való kisállattal várja az idelátogatókat.

Itt visszamehetünk a történelembe sok száz évet, megtanulhatunk lovagolni, íjászkodni, kopját vetni, tüzet rakni a szabadban, agyagedényt készíteni, énekelni, táncolni.

Részt vehetünk, akár egyéni elképzelés szerinti lovas, vagy kocsi túrán, kalandtúrán, dinnye partin, éjszakai bátorságpróbán, vagy akár egy ókori légiós gyakorlaton is.