Öregmalom életmódház
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Dunaalmás - a Duna gyöngyszeme

Dunaalmás

Dunaalmás, erdők, festői dombok tövében meghúzódó, 1500 lelket számláló gyönyörű Duna parti község Komárom-Esztergom megye északi peremén. Dunaalmás a Gerecse hegység lábánál, közvetlenül a Duna jobb partján, a tatai Öreg-tóból eredő Által-ér mellett terül el.

Dunaalmás földrajzi ekvéséből következően a történelemben mindig jelentős szerepet játszott. Területe már ősidők óta lakott hely, bizonyítja ezt az a nagyszámú lelet, amelyet az építkezések, a földmunkák és ásatások hoztak napfényre.

A honfoglaló magyarok jelentős temetkezési helyét találták meg Dunaalmáson. A temetkezés legvalószínűbb ideje a központi hatalom előfeltételeinek megteremtése és az államalapítás ideje, tehát a X. század második fele lehetett. A honfoglaláskori dunaalmási temető, eddig az egyetlen olyan magyarországi lelőhely, ahol központi tűzhely köré temették el a halottakat.

A település első írásos említése Szent László királyunk által írott levélben történt 1093-ban. Almás abból a fizitői birtokból különülhetett el, amelyet István király adott a pannonhalmi apátságnak.

A tatárjárás alatt Almás is elnéptelenedett. A települések nagy része elpusztult és sokáig nem népesült be újra. A tatárok kivonulása után az elhagyott területeket, falvakat, városokat IV. Béla népesítette be részben a tatárdúlásból megmenekült családokkal, részben nagyszámú külföldi telepessel és a visszahívott kunokkal.

Az 1606-os Zsitva-toroki békekötés idején a török csapatok Dunaalmás területén táboroztak le. Két szép malma közül - mely a zsámbéki pasa engedelmével épülhetett meg, s a Duna mellett ma is magasodik - a nagyobbik Öregmalom Életmódház néven kel életre napjainkban. A törökveszély elmúltával Almás újra benépesedett. Az elmenekült emberek visszatértek és hozzáfogtak a romok eltakarításához. A helységnek református lakosai az omladozófélben lévő volt bencés kolostort birtokukba vették, és elkezdték annak kiigazítását. Almás község története szervesen egybeforrott az itteni reformátusság történetével, melynek sok érdekességet tartalmazó tükre és helytörténeti adattára az almási református anyakönyv. "Az anyakönyvvezetés 1713-ban így kezdődik: Az Helvetiai valláson lévő keresztyén gyülekezet örökös könyve avagy matrikulája, melyben minden szükséges és megtartásra és megmaradásra való dolgok irattatnak. Anno 1713. Szenczi Sámuel, prédikátor idejében."

A török hódoltság után épült a katolikusság barokk temploma, 1754-1757 között. Védőszentje: Nepomuki Szent János.  Búcsúnapja, szeptember 17.

Híres volt Almás már a XVIII. században is jó boráról, kőbányájáról és fürdőhelyéről. A Duna felé lejtő szép lankákon még ma is szőlőskertek sorakoznak. Jó borát szívesen vásárolták, és ma is érdemes azt megkóstolni.

A területen bőven található 20-24 fokos kénhidrogénes víz. A feltörő langyos vizű, kéntartalmú források hasznosítására már a római korban odafigyeltek, mivel a meleg vizű forrás köré medencét, fürdőházat építettek. A komáromi múzeumban található egy feliratos kő, amelyet Pannónia egykori kormányzója, Lucius Aurelius Gallus állítatott a nymphaknak (a gyógyforrások jószellemeinek), hálából, hogy az almási hévíz gyógyuláshoz segítette. A fürdőre a 18. Században Mikoviny Sámuel térképész, vízépítő mérnök talált rá. A fürdő még akkor is jó állapotban volt a református templom és a lelkészlak alatt, a Dunaparton felfakadó gyógyforrás mellett.

A gyógyforrást, 1751-es dunaalmási látogatása alkalmából Mária Terézia királynő is megtekintette. Ő bízta meg Torkos Justus Jánost a gyógyvíz elemzésével. Az eredmény szerint a víz alkalmas ízületi, nőgyógyászati, bőrbetegségek, idegi eredetű és a gyomor betegségeinek gyógyítására.

Fürdő létesítésére mégis több mint 100 évet kellett várnunk, amely Weininger Mátyás, a klostenenburgi kanonokrend (Dunaalmás akkori földbirtokosának) gazdatisztje nevéhez fűződik. A fürdőház részvénytársasági keretben, 1887-ben kezdte meg működését, de áldozatul esett az 1891-ben épített vasútvonalnak. Weininger nem nyugodott bele a kudarcba, s a malom és sziget feletti másik forrás hasznosítására törekedett. Itt ugyanis millenniumi emlékparkot létesített a honfoglalás ezeréves évfordulója tiszteletére. A forrásból cölöpökkel megerősített falú, ülőpados tavacskát létesített, s az uradalom látogatóinak rendelkezésére bocsátotta.

1914-ben nyílt meg a sziget melletti strandfürdő a nagyközönség részére. Majd 1926 és 1946 között Szilágyi Miklós vezetésével, jelentős állami támogatással virágzott fel. 80 m hosszú beton úszómedence, külön gyermekmedence, fürdőszálló, hajóállomás épült. A hegyoldalon egyre több villa létesült.

Nagy csapást jelentett, hogy a környékbeli bányák működése miatt elapadt a híres gyógyforrás, s a lakosság vízellátását szolgáló vezetékes vízzel kellett feltölteni a medencéket.

A forrás 1997-ben újra feltört, vízhozama növekvő, aminek hatására az évtized második felében nagyszabású terv készült egy Duna-parti szabadidőközpont kialakítására.

Dunaalmás irodalmi emlékhelyként is ismert, hiszen Csokonai Vitéz Mihály, a nagy magyar költő múzsája, szerelme, Lilla itt élt, s itt is nyugszik a katolikus templom melletti ökumenikus temetőben. Sírja az irodalomkedvelők látogatott zarándokhelye. Lilla egykori lakóháza, ma a községi Művelődési háznak és a Könyvtárnak ad helyet, a házban egy szobácskát pedig Lilla emlékére rendezték be, korabeli bútorok és képek, és eredeti verskéziratok bemutatásával.

Az almási mészkőfejtők a Gerecse egy részét alkotják. Kőfejtőit még a rómaiak kezdték el kimélyíteni a hegy belseje felé. Az itt bányászott édesvízi tömörkemény mészkő faragásra igen alkalmas. A komáromi vár erődítési munkálataihoz, a bécsi császári palotához és az Országház építéséhez is innét szállították az anyagot.

1920 körül megnyitották újra a kénes strandfürdőt, a vasútállomással szemben, a Duna és a vasúti töltés között, a természetes szépségekben bővelkedő sziget mellett. Itt volt a fürdő tápláló kénes forrása is. A sziget mellett folyik el a Duna, melynek partja nagyszerű homokstrandot képez. A vendégek ellátását a fürdőszálló és a nagyvendéglő szolgálta.

1936-ban megépült a hajóállomás, Dunaalmás-Tatatóváros elnevezéssel. Korszerűsítették a Strandfürdőt, 50 m hosszú úszómedencével és külön gyermekmedencével látták el. A fürdőt tápláló kénes forrást betongyűjtőbe foglalták, ezáltal növelték a vízhozamot. Így a víz gyorsabban cserélődött, és a fürdő tisztasága is fokozódott.

Dr. Ferenczy Miklós főorvosnak számos könyve jelent meg Dunaalmásról. Az ő kezdeményezésére létesült 1966-ban a Csokonai szobor, 1971-ben a Csokonai-Lilla Emlékszoba és a Csokonai Irodalmi Kör. Gondozásba vette Lilla sírját. Írók, költők fordultak és fordulnak meg Dunaalmáson ezeket a nevezetességeket megtekinteni.

A hely igen alkalmas rekreációra, a felújított 400 éves malom a kor igényeit kielégítő Selfness programmal, a lovarda, a sétakocsikázás, bortúrák, és borkóstolók, római kori kőbányák, színvonalas rendezvények, gyönyörű táj, jó vendéglők, színvonalas szálláshelyek és szerető emberek várják a községbe látogató pihenni és kirándulni vágyókat. A szép környezet és a kénes gyógyvíz üdítő hatása Dunaalmáson mindenkit újjá tud varázsolni.