Öregmalom életmódház
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Környék látnivalói

Komárom

Monostori Erőd

Közép-Európa legnagyobb újkori erődje 1850 és 1871 között épült a Bécset védő komáromi erődrendszer egyik utolsó elemeként.

Korának legfejlettebb haditechnikai elvei alapján a legigényesebb építési technikával készült, ma is lenyűgöző a gondosan faragott kövekből épített várfalak és bástyák, földsáncok, földalatti kazamaták szövevényes hálózata.

Az Erőd egy évszázadon át a magyar honvédség katonagenerációit szolgálta, bár a harci események szerencsére elkerülték. Az elmúlt évtizedekben a szovjet csapatok használták. Távozásuk alkalmával fegyverraktárukat felszámolták, ezzel az Erőd katonai szerepe végleg megszűnt. Így a klasszicista stílusú hadtörténeti műemléket ma már a nagyközönség is látogathatja.

A látogatókat Komárom katonaéletét bemutató múzeumi bemutató, Komiszkenyér-kiállítás és szakszerű vezetés várja. Különleges élmény felfedezni a félhomályos végeláthatatlan teremsorokat és a zegzugos folyosókat, a bonyolult rendszerben kialakított lőrésekkel és ágyúállásokkal tagolt bástyákat, a regimentet ellátó pékséget, a falra festett oktatótáblákat és feliratokat, a huszárlovak egykori istállóit, vagy akár a Dunapart ártéri erdejét.

Solymosy-Gyürky Kastély

Épült 1912-13 között, historizáló stílusban, jelenleg kórház. A II. világháború idején a szovjet csapatok kirabolták az épületet, a katonák a középső traktusban lovakat tartottak, a könyvtárat eltüzelték, a díszterem két velencei tükrébe pedig belelőttek, a golyók nyomai ma is láthatóak.

Klapka György Múzeum

A múzeum főépületében, a Brigetióban feltárt mitológiai témájú falfestmények, tárgyi leletek: sírok, valamint padlófűtés és kútrekonstrukció látható. Három szarkofágban teljes leletanyag: csontvázak, használati tárgyak, ékszerek kerültek bemutatásra.

A lapidariumban a Szőny alatt fekvő római kori Brigetio városából származó kőfaragványokat tekinthetjük meg.

A városháza alagsorában 1987-ben megnyílt egyedülálló kiállításon dokumentumok, tengerész-emléktárgyak, navigációs eszközök, makettek, tengeri hadieseményeket ábrázoló üvegfestmények mutatják be a magyar kereskedelmi és haditengerészet történetét a 13. sz. közepétől a II. vh. végéig. Stilizált hajófedélzet és kapitányi kabin teszik élményszerűvé a látottakat.

Tata

Öreg-tó

Öreg-tó Tata

A tó a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védelmére született nemzetközi, ún. Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozik: a félénk vadludak Európában sehol másutt nem éjszakáznak ilyen tömegben egy város közepén.

Az őszi-tavaszi madárvonulási időszakban 10-15 ezer vadlúd gágogásától hangos a környék. A természeti különlegességet a tataiak minden évben színes programokkal egészítik ki.

Esterházy-kastély

A barokk épületegyüttes Fellner Jakab tervei alapján épült a XVIII. században. A kastély fontos történelmi esemény színhelye volt, itt kötötte meg Ferenc császár és Napóleon a schönbrunni békét.

Saroktornyos, emeletes főépületet 1764-1769 között emelték. A földszinti folyosóra néző belső ablakok kőkeretei arra engednek következtetni, hogy ez a folyosó eredetileg nyitott tornác volt, csak később építették be. Az emeleten található a márványfürdőszoba, és az úgynevezett hollandi csempés fürdőszobát valószínűleg 1897-ben alakították ki.

A kastély legimpozánsabb helyisége az emeleti, zöld faburkolatos, aranyozott stukkós díszítésű díszterem, mely a  királyi díszebédlőt formáz. A díszterem szalonként szolgált  Az 1897-es hadgyakorlat alkalmával, amikor a kastélyban tartózkodott Ferenc József császár és magyar király. A kastély másik végében lévő termek II. Vilmos német császárnak adtak pazar szállást.

A kastély másik, a tóra néző, szintén faburkolatos, kályhás és kandallós díszterméből nyílik az északi torony, ahol az 1809-es békekötést aláírták. 1921 októberében az utolsó magyar király, IV. Károly menekült a kastélyba a sikertelenül végződött budaörsi csata után.

A kastély előtti park az Angolpark része volt, és ma is őrzi annak emlékeit. A rekonstrukció alatt álló épület a Műemlékek Állami Gondokságában bemutatóhelyként és reprezentatív kulturális helyszínként működik majd.

Öregvár

Öreg vár Tata

A várkastély XIII. századi, gótikus és reneszánsz, XIV-XV. századi bővítésekkel és átalakításokkal, de nem hagyta érintetlenül a XVIII. századi barokk és a XIX. századi romantika sem. Erődrendszere XVI. századi.

A vár területére egy Fellner Jakab által épített hídon jutunk, miközben pillantást vethetünk a tőlünk balra eső, befalazott eredeti kapuzatra. A kapun túl, a romterület mögött magasodó megmaradt, illetve átépített palotaszárny impozáns látványt nyújt. Jól kivehetők a vár négy saroktornyának és az azokhoz csatlakozó palotaszárnyaknak az alapfalai.

A várat 1397-1409 között építhették egy, a környező vizes-mocsaras területből kiemelkedő sziklamagra. Nem védelmi célra épült, inkább birtokközpontnak, a királyi korszakokban pedig pihenőhelynek, vadászkastélynak használták. Így lehetett előbb Luxemburgi Zsigmond, később Hunyadi Mátyás királyi pompával kiépített palotája. A várat 1959-ben múzeummá alakították.

Kuny Domokos Múzeum

A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a vár épületében. Az 1912-ben alapított Piarista (Tatatóvárosi) Múzeum gyűjteményén kívül jelentős, főként bronzkori és római kori régészeti, természettudományi, helytörténeti, képző- és iparművészeti, valamint hazai és nemzetközi néprajzi anyagot őriz, többek között a tatai fajanszmanufaktúra emlékeit.

A Vár 13 termében állandó kiállítás látható a római kortól a 19. századig felölelve Tata és környéke történetét, két teremben időszaki kiállítások bemutatására nyílik lehetőség.

Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma

A görög és római szobormásolatoknak az egykori tatai zsinagóga műemlék jellegű épülete ad otthont. A Szépművészeti Múzeum antik osztálya a 20. sz. elején vásárolta azt a másolatgyűjteményt, melyből az antik (archaikus, görög, római, hellenisztikus) korszak kiemelkedő alkotásainak méretarányos másolatai származnak. A zsinagóga földszintjén az archaikus és klasszikus görög művészet (Kr. e. 7-6., illetve 5. sz.), a galérián a hellenizmus időszakában született alkotások és a római szobrászat (Kr. e. 4. - Kr. u. 3. sz.) remekei közül mintegy 100 kapott helyet.

Német Nemzetiségi Múzeum

Az 1972-ben alapított Német Nemzetiségi Múzeum (Ungarndeutsches Landesmuseum) feladata a magyarországi németség tárgyi és szellemi kultúrájának gyűjtése, őrzése, valamint bemutatása.

A múzeum az 1758-ban - Fellner Jakab tervei alapján - épült Nepomucinus malomban kapott helyet. Jelenlegi állandó kiállításán három szinten mutatja be a Kárpát-medencei németek történetét és hagyományos kultúráját.

Szabadtéri Geológiai Múzeum

Az ország egyik legszebb szabadtéri múzeuma: 200 millió évvel ezelőtti geológiai rétegek, a korabeli tengeri és szárazföldi élet elmeszesedett vagy megkövült maradványai láthatók a tatai Kálvária-domb Geológiai Természetvédelmi Területén. A bemutatóhely a nagy földtörténeti korszakok közül a triász, jura és kréta rétegeket jeleníti meg. A geológiai szabadtéri múzeumban a földtani látványosságokat mintegy hatszáz növénycsoportból álló telepített botanikai gyűjtemény egészíti ki.

A parkosított terület Cs. Kiss Ernőnek a millecentenárium tiszteletére faragott székelykapujával kellemes pihenést kínál, ahol a séta során, az egykori kőfejtőben, a fehér, vörös és zöldesszürke mészkő-, tűzkő-, homokkő- és márgarétegekben felfedezhetők a kőzetekben található ősmaradványok (kagylók, csigák, stb.).

A parkból termálkarszt-barlang bejárata nyílik, amelyet felfedezői Megalodus-barlangnak neveztek el a járatok falán nagy számban kipreparálódott triászkori élőlények - a Megalodus-kagylók - nyomán. A park felső részén, fedett pavilonban, a kőkorszaki emberek által eszközkészítésre használt tűzkő bányászatának bizonyítékait, az alsó parkban, kisebb szabadtéri bemutatón, hazánk hasznosítható ásványi nyersanyagkincseit tanulmányozhatja a látogató.

Ásványkiállítás

A Művelődési Központ folyosóján több tárlóban bemutatják a közeli barlangokban és ásatásokon talált ásványtani ritkaságokat, különlegességeket. A kiállítás a Megalódusz Barlangkutatóinak a gyűjteménye.

A tatai angolkert és a pálmaház

Angolkert és pálmaház

Az angolkert a 18. század végének jellegzetesen modern alkotása, amely a felvilágosodás szellemiségét, eszmei áramlatait (a racionalizmustól a szabadkőművességig) és stílusait (a szentimentalizmustól a klasszicizmusig) tükrözi. A visszavonulás és elmélkedés színtereként lelki, érzelmi tényezőket jelenít meg, elrendezése és növényzete is ezt szolgálja. A tatai kert honosítja meg például Magyarországon a szomorúfüzet, amelynek nemcsak neve, de látványa is érzelmességet sugall. Az angolkertek megkövetelik a terep változatosságát és a vízfelületek sokaságát, mindezt a háborítatlan természet illúzióját keltve szokták kialakítani.

A parkot Eszterházy Ferenc gróf utasításai szerint, Böhm Ferenc uradalmi mérnök tervei alapján kezdtek kialakítani 1782-ben. A grófi kastélytól hangsúlyozottan távol, de annak függelékeként a tóvárosi városrészben alakították ki a kastélykertet, az egykor Béka-hegynek nevezett magaslaton, ahol ekkor már megvolt a szabályozott Cseke-tó. Több nagy vízhozamú forrás is fakadt itt, amelyek kristálytiszta vizű patakot tápláltak – ez malmok tucatját hajtotta a városban.

A zárt kertbe több kapun keresztül is be lehetett jutni, a griffek (a grófi címer állatai) által őrzött, címeres kapu volt a díszkapu. A kapu egyenesen vezetett az 1784-ben épített nyárilakhoz. Mindkét szint magasságát elfoglaló, kör alaprajzú dísztermének falképein körben tágas tájat láthatunk – a látvány olyan érzést kelt a szemlélőben, mintha nyitott lugasban, a természet ölén tartózkodna, hangsúlyozottan távol a hivatalos világtól, a közélettől.

Néhány évvel később már elkészültek a mesterséges romok is, ezek a középkort, a régiséget idéző, eklektikus stílusú, érzelmileg gazdag hatást keltő, nosztalgikus építmények, az idő emlékművei. A híres „műromon” kívül több mesterséges grotta is fellelhető az angolkertben. A kert sajátos, az angolkertekre jellemző épületei közül az ún. „török mecset” a legtalányosabb. A nyolcszögletű, csúcsíves nyílásokkal ellátott épület egyszerre gótizáló és keleties, édesvízi mészkő falazata a műroméval rokon.

A pálmaházat, értékes délszaki növények nevelésére, teleltetésére az 1780-as évek végén létesítették. A dél felől üvegezett csarnok az 1930-as évektől a tataiak és a kirándulók kedvelt szórakozóhelyévé vált. Miután a gróf megnyitotta angolkertjét a nyilvánosság előtt, a pálmaház - „Kioszk” néven - gyakran volt kerti mulatságok, bálok színhelye. A szomszédos Kristály Fürdő virágkora szintén erre az időszakra esik.

Ma a pálmaház Pálma Rendezvényház néven, mint a park látogatóközpontja várja a látogatókat, nyomtatott, elektronikus tájékoztató anyagokkal.

Kálvária

A kálvária-kápolna 1350-ben, gótikus stílusban épült. Barokk stílusúvá 1755-ben, Fellner Jakab tervei alapján alakították át. A Kálváriadomb természetvédelmi terület - és remek kilátóhely is.

A középkorban egy falu, Szentiván házai álltak itt, Szent Jánosnak szentelt templomuk a dombtetőre épült. A török időket átvészelő, de már rossz állapotban lévő templomot a XVIII. század közepén lebontották. Szentélyének megmaradt részleteit kihasználva alakította ki Fellner a most is látható kápolnát, amelynek mennyezetén XVIII. századi, barokk falkép látható. A barokk kálvária-szoborcsoport Schweiger Antal alkotása, 1770 körül készült.

Harang- vagy óratorony

Az ácsolt haranglábat a kapucinus templom harangjának emelték 1763-ban. Éder József ácsmester munkája jellegzetes építmény, ma is eredeti helyén áll, és a város egyik szimbóluma. Különlegessége, hogy faácsolata vasszögek nélkül készült. Az eredetileg harangok elhelyezésére szánt építményt Magyary Zoltán kezdeményezésre és anyagi támogatásával a harmincas években renoválták és órákat szereltek fel rá.