Öregmalom életmódház
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Öregmalom története

Öregmalom régen

A dunaalmási Öregmalom Életmódház a Duna és az Által-ér torkolatában épült törökkori öregmalom megújult falai között valósult meg. A patinás, faragott kövekből felépített malom Dunára nyíló nagy teraszával, a füves, parkosított, rózsakapus és rózsasétányos kerttel, kilátással a Gerecse lankáira, az Árpádkori alapokon épült katolikus templomra, a vadregényes kis szigetre (mely tán Jókai Aranyemberének volt a menedéke), valóságos felüdülést nyújt. A Dunán méltóságteljesen úszó nagy sétahajók és evezősök látványa, a vízi madarak közeli életképe a vadkacsáktól a kócsagokig, a felejthetetlen és minden este más színpompát nyújtó naplemente eszményi környezetet teremt a kikapcsolódásra, a feltöltődésre.

A malom restaurációja során eredeti mélységre visszaállított alsó szint kiválóan alkalmas az előadások tartására, az asztali tenisz, a csocsó és a darts játékok pedig segítenek a szabadidő szórakoztató eltöltésére rossz idő esetén is. A középső szint a kulturált kikapcsolódás színtere, itt van az internet sarok, a házi moziterem, az önfejlesztést szolgáló könyvtár, mely az étkezések idejére archaikus hangulatú egyszerű tölgyfa bútorokkal berendezett reggelizővé és ebédlővé alakul át. Mindezt még hangulatosabbá teszi a kenyérsütésre is alkalmas búbos kemence látványa.

Az emeleten puritán tölgyfa bútorokkal kellemes, kényelmes egy és kétágyas szobák fürdőszobákkal várják a testi lelki felüdülést remélő idelátogatókat. A szobák közül három a Dunára és a Túlkomáromi oldalra néz, kettő a Gerecse lábára és a varázslatos kis szigetre.

A meglévő épülethez cölöpalapozással, faszerkezettel és faburkolattal - a régi molnár ház helyén - egy új szárny is épült, mely egy hajó formájára utal. A műemlékhez a kontraszt hatásával illeszkedik az új épület.

Öregmalom most

A szépen gondozott kertben, hamarosan helyet kap a Magyarországon szinte egyedülálló Lepkeház, melynek légterében a lepkék kedvükre repkedhetnek, a közönség pedig szabadon sétálhat a "repülő ékszerek" között.

A kis malom története a török időkig vezet vissza. Almás község 1583-1683-ig török fennhatóság alatt állott. A magyar-török határ Almás és Füzitő között kb. fele távolságban húzódott. A "békés időkben" a törökök kedvezményeket adtak a falu népének. A feljegyzések szerint az 1620-as években már működött a dunaalmási malom, mely kialakítására a zsámbéki pasa adott engedélyt. Ezért mondhatjuk, hogy a mai malom alapjait 400 évvel ezelőtt telepítették. Az Által-ér felőli oldalon jól láthatóak azon kváder kövek, amelyek az akkori kőfaragók szakértelmét bizonyítják. A köveken ma is felellhetőek a készítők monogramjai.

A XVIII. században négy alulcsapott kerék hajtotta a malom őrlőberendezéseit. A XX. Század elején a malmot korszerűsítették és átépítették. Ekkor a vízikerekeket egy vízturbina váltotta fel, ami ma is látható. A turbina ékszíjat forgatott s ez a padlástérben lévő kb. 10 méter hosszú acéltengelyt forgatta. Erről a tengelyről - ékszíjak közvetítésével – kerültek meghajtásra a malom gépei.

A malom, annak 1952-es államosításáig, mindig valamiféle közösségi, közbirtokossági vagy hitbizományi tulajdonban állt, és bérlői voltak.

Az összeomlás szélén álló épületet, 1995-ben vásárolta meg jelenlegi tulajdonosa és a XVIII. századi formát építette vissza a műemlékes szakemberek közreműködésével és irányításával.