Öregmalom életmódház
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Böjtmás hava

 Mottó: „Az van, ami van!" Az nincs, ami nincs!
Ha ezt komolyan vesszük, akkor működik az élet." 
Biegelbauer Pál

 

Március - tavasz, analóg fogalmak a gondolkodásunkban. Még a városlakónak is jobb a kedve, amikor a márciusi napfény kicsalogatja a hosszú tél után, akárcsak az aszfaltra. Lázas kutatások indulnak meg a lakások mélyén a könnyebb ruhák után, hogy amikor előkerül, belénk hasítson a szörnyű felismerés - kicsi! Ilyenkor fészkeli be magát a tudatunkba a kétségbeesett gondolat - lefogyni, de bármi áron. Ami ez után szokott következni, az mindenki előtt ismeretes, aki legalább egyszer testsúlycsökkentő tevékenységbe kezdett. A tavaszi napéjegyenlőség ideális alkalom a kellően átgondolt, tudatos böjt megkezdésére, a testi, lelki és szellemi megtisztulásra. A zsírpárnákon kívül megszabadulhatunk a nyomasztó érzelmeinktől és gondolatainktól is. Legyen a tavasz elérkezte az új élet megkezdése egyben!

Kalendárium
1. Albin napja

A székelyek Baba Marta napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk.

9. Franciska napja
Franciska napja is időjósló nap. Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.

10. A negyven vértanú napja
Időjárást mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert „ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt".

12. Gergely napja
Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap a Juliánus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség volt. Az egyház I. Gergely pápát, az iskolák alapítóját ünnepli.

A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a „gergelyjárás". Az adománykérő, toborzó szokás az ország néhány területén leegyszerűsödött, máshol, hosszabb, többszereplős, színjátékszerű volt.

18. Sándor napja
Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalt Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát - fűzik hozzá a Muravidéken.) Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.

19. József napja
József a meleghozók társaságába tartozik. A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. A marhákat is kihajtják a Muravidéken a legelőre, de a rendszeres kihajtás, legeltetés csak később kezdődik. A gólyákat is ezen a napon várják vissza. Ha József napján rossz az idő, az sok halottat jelent azon az éven, így tartották az Ipoly mentén.

21. Benedek napja
Most van a tavaszi napéjegyenlőség, a tavasz hivatalos kezdete. A fecskék is hazatérnek. Benedek napját gyógyító erejűnek tartották. Ezen a napon megszentelték a zsírt, és a fokhagymát. Az e napon vetett vöröshagyma gyógyítja a marhák felfúvódását. Ugyancsak ekkor kellett kiengedni a méheket, és elkezdeni a szántást.

Kelta tavaszünnep. Részletesen a Szellemi, lelki (kulturális) táplálékrészben lesz róla szó.

25. Gyümölcsoltó boldogasszony napja
Az Angyali üdvözlet, a Szentlélektől való fogantatás napja. A fák oltására, szemzésre tartják alkalmasnak. Az ilyenkor oltott fát nem szabad letörni, levágni, mert az nagy szerencsétlenséget jelent.

Ház körüli munkák
Március, a tavasz ébredésének hónapja. Akár a lakótelepi télikertben, akár a kiskertben, akár a földeken megkezdődik a tavaszi munka.

Előkészítő munkák
A hónap elején, ha a hőmérséklet és az eső megengedi, tudunk kint a szabadban dolgozni. Ásással, rotációs kapával lazítsuk fel a földet, a tetejét gereblyézzük el. Készítsünk ágyásokat, árkokat (pl. a póréhagymának). Jó tanács! Kis jelzőkarók elhelyezésével megkönnyíthetjük a későbbiekben a növények megtalálását. Készítsük elő a tejfölös poharakban előnevelt növényeket a kiültetésre. Ilyenkor a fagyok miatt még sérülhetnek, ezért készítsünk takarást a számukra fóliából. Ez olyan helyeken működik jól, ahol oda tudunk rá figyelni nap, mint nap, hiszen hol ki, hol be kell takarni a növényeket az időjárásnak megfelelően. Könnyen befülledhetnek, gombásodhatnak, ezért heti egyszer jó permetezni őket kamillából és zsurlófűből főzött teával. Ezzel az egyszerű módszerrel, kivédhető a szárrothadás és a lisztharmat is. Salátánál, reteknél különösen megéri a fáradtságot, hiszen pl. a hónapos retek áprilisban már ehetővé válik ennek a módszernek a segítségével. A március végi száraz napok kedveznek a kerti munkáknak, de az ellenkezőjére is figyelni kell, mert ha a tél kevéssé volt csapadékos, akkor öntözni kell.

Vetés. Vethetjük az előre elkészített, 10-15 centiméter mély árokba a póréhagyma magját. Kiültethető a karalábé palánta, palántanevelő ágyba vethetjük a paprika magját, a retket, a salátát és, aki még nem tette meg most a mákot is. Elvethetők: a pasztinák, a sárgarépa, a cékla, a feketegyökér a borsó, a petrezselyem, a spenót és a mustármag is.

Aki burgonyát akar vetni, az most tegye, hogy minél előbb ehessen saját termésű fenséges ízű petrezselymes újburgonyát. Minden növény vetésénél érdemes odafigyelni a Hold állására, de a burgonya különösen érzékeny erre! A termésben jelentkezik a „hála" ezért a kis figyelmességért. Ha kevés a vetőburgonya, akkor az előzetesen csíráztatott gumót szemezéssel (a csírás részt vágjuk ki - mindegyik külön növényt hoz) szaporíthatjuk. A Hold naptár szerint a legjobb időpontok a vetésre azok, amikor a Hold a Föld jegyekben a legmesszebb tartózkodik a Földtől. Természetesen, aki ezeket nem ismeri, egyszerűen megnézheti egy vetésnaptárban a legalkalmasabb időpontokat.

Metszés. Ilyenkor tavasszal kell elvégezni az újonnan telepített fák koronaalakító metszését. Ez dönti el, hogy a későbbiekben milyen lesz a fa és jelentősen befolyásolja a terméshozamot is. A gyengébb oltványokat jobban meg kell metszeni, hogy erősödjenek, az erős fejlődésű oltványokon viszont kisebb visszametszés ajánlatos. Ha az oldalelágazások alacsonyan vannak vagy sűrűek, féloldalasak, kíméletlenül, tőből távolítsuk el őket. A metszéssel egy időben vágjuk le a gyümölcsfák tövénél kinövő sarjakat is. Ezek a tősarjak nemcsak igen csúnyák, de a kártevők áttelelő és búvóhelyei is.

Takart ültetvényben nyissuk meg a szőlőtőkéket, és mindenütt kezdjünk hozzá a metszéshez. Ezt megelőzően azonban - a rendkívüli hideg és hosszú tél után - most különösen érdemes rügyvizsgálatot végeznünk.

Mi kapható márciusban a piacokon?
A primőrökről

A mai kor embere természetesnek tartja, hogy ilyenkor márciusban már rengeteg a primőr zöldség. Azonban mindenkinek érdemes elgondolkoznia azon, hogy miért nem volt jellemző ez néhány évtizeddel ezelőtt? Ahhoz, hogy egy növény egészségesen kifejlődhessen, szüksége van bizonyos körülmények együttes meglétére. Ezek: napfény, természetes csapadék, kedvező hőmérséklet, tápanyagban gazdag termőtalaj. Márciusban ezek még csak részlegesen állnak rendelkezésre a természetes környezetben, ezért az ember létrehozta a melegágyi gazdálkodást. Önmagában ez még nem jelentene problémát, de tudjuk, hogy ilyenkor még nincs annyi, és olyan minőségű napfény, amely elősegítené a tökéletes kifejlődést. Az is nyilvánvaló, hogy aki termel, hasznot is szeretne, ezért biztosra megy (amennyire csak lehet). A termőföldet mesterséges anyagokkal dúsítja, a melegágy oldalára lecsapódott pára miatti gombásodás megelőzésére mesterséges permetezőszereket alkalmaz. A fagytűrő példányok egy része, pedig korunk egyik legvitatottabb módszerével, a génsebészettel születtek....

Érdemes ezeken a szavakon elgondolkodni, mielőtt a kezünkbe vesszük a piacon kínált (az ilyenkor egyébként is méregdrága) primőröket és jobb kivárni, amíg azok a természetes körülmények között termelten kerülhetnek az asztalunkra.

Nézzünk inkább néhányat azok közül, amelyek még most is elérhetők és rendszeres fogyasztásukkal rendkívül sokat tehetünk azért, hogy egészségesek maradjunk.

A cékla
A Földközi tenger vidékéről származó, számos jó tulajdonsággal rendelkező gyökérzöldség télen is hasznos C-vitamin forrás (13 mg/100 g). Magnézium és káliumtartalma kiemelkedő. Nagy a természetes cukortartalma (6-9 g/100g), tehát nyugodtan fogyasztható nyers állapotban. Erőteljes színanyagai a vörös bétanin, és a sárga vulgaxantin még a vizeletet is megszínezik. Jó méregtelenítő, elsősorban a vastagbél és a vér tisztításában jeleskedik.

Keresztesvirágúak, vagy káposztafélék
Az egyik csodanövényünk a fejes káposzta őshazája a Földközi tenger, É.-Franciaország és Anglia tengerpartjai. Táplálkozástani jelentőségét az adja meg, hogy jelentős téli C-vitamin (40 mg/100 g) illetve B-vitamin forrás és rostanyag tartalma serkenti a bélmozgást. Minden téli saláta alapanyaga nyersen, de sokan szeretik párolva, vagy savanyított állapotban is. Ez utóbbit lehetőleg saját magunk készítsük el, mert egyrészt sokkal olcsóbb, másrészt biztosak lehetünk benne, hogy természetes tejsavas erjedéssel készült eledelhez jutunk, ellentétben az ecettel készített savanyúsággal, ami nem tesz jót a fehérjeemésztésnek. A népi gyógyászatban gyulladások lehúzására alkalmazták.

vöröskáposzta a fejes káposzta színváltozata, amit antocián vegyületei adnak. B1, B2-vitaminban és folsavban gazdagabb rokonánál, egyébként minden másban megegyezik vele.

A karalábé
Kevesen tudják, hogy nem csak a megvastagodott föld alatti gyökér része fogyasztható, hanem a levelei is kitűnő ízű saláta alapanyagként használhatók (amennyiben a levélbolhák hagytak belőle). C-vitamin tartalma majdnem kétszerese a fejes káposztáénak, de B1-vitaminból, pantoténsavból és biotinból is többet tartalmaz. Sokoldalúan használható ételkészítésre, de nyersen fogyasztva nem csak jóízű eledel, hanem nagyon hasznos is.

A karfiol
Bár kevesen tudják, a karfiol a káposztafélék királya, mert B1. B2, és C-vitamin tartalma a fejes káposztához viszonyítva jelentősen magasabb, bár a főzés során ezekből elég sokat elveszítünk és kevesen hajlandóak nyersen megenni. Elhúsosodott fehér virágát fogyasztjuk. Általában rántva, vagy zsemlemorzsával önálló ételként, levesként vagy köretként kerül az asztalra.

A böjt
 „A böjt kés nélküli operáció"
 mondta Rudolf Breuss, aki hosszú élete során emberek százezreinek adta vissza az egészségét böjtkúráival.

Mindenek előtt leszögezendő: a böjt nem azonos a koplalással!
Mit tud ma az átlagember a böjtről? Azt, hogy ha az évben más napon nem is, de Nagypénteken együnk halat! Mert az nem hús, (vajon mitől nem?) és a böjt alatt nem szabad húst enni! A különböző vallások mind előírnak az ember számára kötelező böjtöket - megtisztulási célból. Pontosan ez az, ami megkülönbözteti a koplalástól, hiszen ez alatt az idő alatt, nem csak testi, hanem lelki és szellemi megtisztulást is végzünk. Azonban a leleményes emberen nem lehet kifogni. Az iszlám által előírt 40 napos böjtöt, pl. úgy értelmezik egyes hívők, hogy mivel „nem lehet enni napkeltétől napnyugtáig", akkor egész éjjel folyik a dőzsölés! Mi történt az eredeti szándékkal? Visszájára fordult. Nem maradnak el leleményben a keresztény vallást gyakorlók sem. Az itt is eredetileg 40 napos böjt ma már 1 napra silányodott, egyetlen kitétellel: „Nagypénteken ne egyél húst!" Mitől nevezhető, akkor böjtnek? De a mai ember egy napot sem bír hús nélkül, ezért kitalálta, hogy akkor a hal nem, is hús! Hogy ettől elveszett a böjt szellemisége, lényege, az kit érdekel?

Szögezzük le, a böjt ideje alatt semmilyen ételt nem lehet fogyasztani, csak és kizárólag folyadékot. Ennek az, az oka, hogy ilyenkor a szervezetünk vésztartalékra kapcsol és külső táplálék híján, a felhalmozott belsőt hasznosítja. Mivel először a beteg sejteket, majd a zsírt (energia) építi le, érthetővé válik Breuss okos megfigyelése. Természetesen tilos minden „élvezeti szer", mert ilyenkor még alaposabb rombolást végezhet, mint egyébként! Leáll az emésztőrendszer, lélegzethez jut a gyomor, tisztul a máj, pihen a szervezet. Az immunrendszer azonban kemény munkát végez, hiszen ilyenkor előkerülnek a gondosan „zsírba csomagolt" méreganyagok, amiktől azonnal igyekszik is megszabadulni. Ezek az anyagok gyors lefolyású (akár csak néhány órás) betegségek jeleit indukálják, nem kell megijedni tőle. Ezért fontos a fokozott folyadékbevitel, hogy a kiválasztó szervek (főleg a vese) segítségével minél előbb kilúgozódjék ez a sok káros anyag. A böjtöket éppen ezért az alkalmazott folyadékbevitel alapján szokás osztályozni. Létezik gyümölcslé, víz, zöldség és gyümölcslé, gyógytea, stb. alapú kúra. Ha lehet, a zöldséget gyümölccsel ne keverjük, ami alól csak az alma kivétel, ami igen jól összefér velük. A kereskedelmi forgalomban kapható gyümölcslevek nem alkalmasak (hiszen valamilyen módon mindegyik tartósított!), csak a frissen, saját magunk által elkészített lé, amit lehetőleg 2 órán belül fogyasszunk el, mert igen gyorsan megromlik és salaktalanítás helyett, újabb mérgezést végzünk. A friss gyümölcslé egyrészt az ásványi anyagokat beépíthető, természetes formában tartalmazza, másrészt a benne levő víz ideális szervezetünk számára! A böjt alatt csökkenhet a vérnyomás, emiatt szédülés, ájulás is bekövetkezhet. Az intenzív méregtelenítés miatt rosszullét, hányinger, erős izzadás is felléphet. Ezek természetes velejárói a tisztulásnak. Gyermek, várandós anya, legyengült állapotú ember ne böjtöljön. Akinek olyan betegsége van, ami miatt gyógyszert szed, konzultálja meg böjtölésben járatos szakemberrel annak elhagyását, és kérje ki tanácsát, a böjtölést illetően. Mivel ez idő alatt nem eszünk sós ételeket, nem kerül be a szervezetbe felesleges Na+ ion (konyhasó), ezért csökken a sejtek vízmegkötése és a saját fehérje + zsír bontása következtében, határozott súlycsökkenés következik be, ami nem végcélja, hanem kellemes velejárója a böjtnek. A fehérjebontásnak következménye miatt, a vér időlegesen magas húgysavszintje alakulhat ki, ezért az ízületi betegek ne hagyják el a gyógyszerüket.

A legrövidebb, de már eredményes böjt ideje: 5 nap. A leghosszabb, ami maradandó károsodás nélkül elviselhető: 42 nap, de ezt több rövid böjtnek kell megelőznie, és csak a böjtölésben járatos szakember felügyelete mellett végezhető!

Testmozgás, sport
Ez az a hónap, amikor a teremsportok művelése után bátran kimerészkedhetünk a szabadba. Hagyjuk ott a squash, termet, a fedett pályás teniszcsarnokot, az edzőtermet és más olyan helyet, ahol a téli hónapokban rendszeresen előfordultunk.

Vegyük fel a turista bakancsot és vágjunk neki a természetnek. Aki annyira kényelmes, hogy csak az autójával együtt teszi ezt, még az is szálljon ki egy órás kiadós sétára a jó hegyi levegőn. Hagyja, hogy átjárja a tüdejét a friss, gyógyító erő és hagyja, hogy az arcát minél tovább érje a napfény, hiszen ez által jut a szervezete elegendő bioinformációhoz.

Aki szereti a focit, az szervezzen a barátaival legalább heti egy találkozót a szabadban, amikor nem csak a testmozgás örömét, hanem a baráti társaság összetartó, éltető erejét is megtapasztalhatja. A futás szerelmesei vágjanak neki valamilyen hegyi ösvénynek, de lehetőleg minél távolabb azoktól az utaktól, ahol sűrű autóforgalom van. Aki viszont a telet lazsálással, televíziózással, számítógépezéssel töltötte, az tartsa be a fokozatosság elvét, különben az egyszeri, impulzusszerű terhelés visszaüthet!

Szellemi, lelki (kulturális) táplálék
A tavaszi böjt mindenben különbözik a többitől. Ahogy az közismert, a böjt nem csak azt jelenti, hogy egy darabig nem eszünk semmit, hanem a teljes belső (érzelmi és gondolati), és a külső megtisztulás eszköze is egyben. A mai kor embere már olyan messze áll a Természettől (a Teremtő Erőtől), hogy ünnepeiben már csak a rituális külsőségek jelennek meg. Ezek is eltorzított formában, csak a mai világban fontosnak tartott dolgokban, mint pl. a szükségesnél drasztikusan nagyobb mértékben elfogyasztott ételek, alkoholtartalmú italok és más, káros élvezeti szerek (kávé, cigaretta, finomított cukor, stb.) mértéktelen fogyasztása. Az érzelmi üresség ellensúlyozása a minden évben drágább (néha teljesen felesleges) ajándékok vásárlásával történik. Ez már régen inkább a gond, mint az öröm forrása.

A keltáknál a Druidák tanították a fiatalokat, és nem írták le a tudásukat, hanem csak szóban adták át, nehogy profanizálódjon. A druida szó jelentése: tölgyfa, nagyon öreg, bölcs. Szent ünnepeken és egyéb jeles alkalmakkor egy - egy kiválasztott tölgyfa alá gyűltek össze. Ez volt a templomuk, ugyanis nagy tiszteletben tartották az olyan tölgyet, amelyen fehér fagyöngy nőtt. Mivel ennek varázserőt tulajdonítottak, ezért a főpap levágta a fagyöngyöt és a szertartás részeként felhasználta. Aranysarlóval vágták le és egy kiterített fehér vászonra helyezték.

A fehér fagyöngy Nap típusú élősködő növény. A tölgyfa Szaturnusz típusú fa. Ez a két bolygó a legtávolabb helyezkedik el egymástól, ezért az ilyen típusú társulás nagyon ritka. A fagyöngy tehát ebben a szituációban a Halál és az Élet közötti kapcsolat, az újjászületés jelképe, hiszen a Szaturnusz princípium (tölgy) hordozza a halált, míg a Nap (fagyöngy) az életét.

A kelták természeti nép lévén jól ismerték a Természet nyolc nagy ciklusát, ezért megjelölték ezek középpontját (amikor az egyik állapotból átfordul a másikba) és megünnepelték. Az évet kettéválasztották a négy napfordulóra és a négy napéjegyenlőségre. Az ünneplés természetesen nem volt öncélú, - nem egyszerűen a földi örömök átélése volt a cél, mint a mai ünnepekben-, hanem az éppen aktuális kozmikus energia átélése. A keresztény kultúra sokat átvett, megtartott, illetve átalakított ezekből az ünnepekből, a maga képére.

Az egyik legszebb kelta ünnep az OSTARA, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe, március 21. (március 20.-án napnyugtától március 21.-én napnyugtáig tart).

Tartalma, jelentése: a teljes böjt, a testi - lelki megújulás ideje.

Receptek
A böjt nagyon rendbe teszi az emésztőrendszert, de aki nem böjtöl, az is segíthet a vastagbél és vértisztításban azzal, hogy ezt a salátát rendszeresen fogyasztja.

Céklasaláta „nem hagyományos" módon

Hozzávalók: 3-4 közepes méretű, kemény cékla, 1 db érett, édes narancs, 2 ek extraszűz olíva olaj, 1 ek citromlé (nem tartósított!) 2 tk szárított borsmenta levél (vagy, ha van, akkor kétszer ennyi apróra vágott zöld menta), 1 db porított szegfűszeg

Elkészítése: hámozzuk meg a céklákat és hullámos zöldségszeletelőn szeljük vékony szeletekre. Egy külön pohárkában keverjük össze az olívaolajat, a narancs kicsavart levével, a citromlével és a fűszerekkel. Tegyük hűtőszekrénybe és hagyjuk hidegen összeérni.
A bableves nem böjti étel, de ez a Szabolcsban kedvelt változata a káposzta miatt különleges.

Káposztás bableves

Hozzávalók:    50 dkg szárazbab, 3 db nagyméretű sárgarépa, 3 db fehérrépa, 1 fej közepes, vöröshagyma, 1 marék jól kinyomkodott savanyú káposzta, 3 ek olíva olaj, 6 gerezd fokhagyma (2 + 4), közepes méretű zeller fele, 2 tk lestyán, 1 tk majoránna, 3 ek pirospaprika, 4 db babérlevél, 2 ek Vegamix. 2 tk tengeri só

Elkészítése: a babot este beáztatjuk, reggel a vizet kiöntjük. Hideg vízben felforraljuk majd
10 perc takaréklángon való főzés után a vizet újra leöntjük. Meleg vízzel felöntjük, hozzáadjuk a megtisztított, felvágott zöldségeket, (a vöröshagymát és a zellert egészben), 2 gerezd zúzott fokhagymát, a fűszereket, a pirospaprika kivételével. Felforralás után lassú tűzön készre főzzük. Előtte azonban kb. egy negyed órával az apróra vágott savanyú káposztát tegyük a levesbe. Amikor készen van, kivesszük a zöldség egy részét, a zellert és a vöröshagymát, egy kevés főtt babbal, majd összeturmixoljuk, a pirospaprikával, az olajjal, illetve a maradék 4 gerezd fokhagymával. A babérlevelet kidobjuk.

Kolozsvári rakott káposzta

Hozzávalók:    1 kg savanyú káposzta, 15 dkg hántolt árpa (gersli), 25 dkg gabonakolbász, 4 dl tofu joghurt, 3 tk Vegamix, 2 tk lestyán, 2 tk majoránna, 2 ek olívaolaj

Elkészítés: a savanyú káposztát vízzel átmossuk, ha nagyon savanyú, majd kinyomkodjuk. A gerslit 4 - 5-ször átmossuk, majd másfél ujjnyival több vízzel feltesszük főni. Ízesítjük a fűszerekkel (1 tk Vegamix, 1 tk lestyán) és kislángon főzzük fedő alatt addig, amíg majdnem teljesen megfő (még egy picit ropog). A káposztát 2 ek olívalajjal, 2 tk majorannával és 2 tk Vegamix ételízesítővel pároljuk, majdnem készre. Ezután negyedórára vízbeáztatott római edényben rétegesen letesszük, a következő sorrendben: káposzta, gersli, kolbász. Legfelül megint káposzta legyen. Az egészet meglocsoljuk a tofu joghurttal. Rátesszük a tetejét és előmelegített (250 fok) sütőbe tesszük sülni, kb. 75 percig.
Nagyon laktató, finom egytál étel.

 

Varga Sándor természetgyógyász tanár
Tamási Zsuzsa