Öregmalom életmódház
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szent György hava

 Mottó: „A valódi tudás mindig saját tapasztalatunk eredménye, sem átvenni, sem továbbadni nem lehet. Amit másoktól veszek át, azt csak hihetem, de sohasem tudhatom. Hinni annyi, mint nem tudni!" 
- Thorwald Dethlefsen

 

A szeszélyes április bolondosan vidám és komor egyszerre. Hol a nap süt hétágra, hol az orkánszerű szél visz el mindent, hol beborul és egy kiadós záport kapunk a nyakunkba. Még szerencse, ha ez eső és nem hózápor! A természet vad erővel és gyorsasággal terjeszkedik, egyik napról a másikra zöldül a határ. Minden élőlény diadalmasan adja tudtul, hogy a telet legyőzte a tavasz - itt az új élet! Az ősi körforgás folytatódik.

 

Kalendárium
1. Hugó napja, „Bolondok napja"

A naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották. Vidáman, mókázással, bolondozással ünnepelték a természet megújulását, újjáéledését. Mióta a naptárreformmal január 1. lett az évkezdés ideje, április elvesztette évkezdési funkcióját, csak „komolytalan újév", bolond nap lett.

A népi hagyomány szerint ez a nap nem alkalmas vetésre, mert nem lesz bőséges a termés.

Április elsején ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyermekeket tréfálták meg. Pl.: a szomszéd tanyára küldte a gazda a gyermekeket szúnyogzsírért, vagy boltba küldték a gyerekeket esernyőmagért, hegedűbillentyűért. A beugratottat aztán kicsúfolták: "Április bolondja, május szamara!"

6. Vilmos napja
Termésjósló nap lévén figyeljék az időjárást. A Szerémségben úgy tartják; „ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.

12. Gyula napja - „Száznap" (az év századik napja)
Féregűző nap, a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, az ólakat, az istállót, kiűzik a férgeket, az emberek megfürdenek, az állatokat lemossák.

14. Tibor napja
Népi megfigyelés szerint ezen a napon szólal meg a kakukk és a pacsirta. Ha erre a napra kizöldül a rét, jó szénatermésre lehet számítani, - így tartják Muravidéken.

24. Szent György napja
Sárkányölő Szent György évszázadok óta lovagok, a lovas katonák, szíjjártók, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje. A néphagyomány, az igazi tavasz kezdetét e naptól számítja.

Az ehhez kapcsolódó szokások: az állatok első kihajtása, pásztorok, béresek szegődtetése.

Nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kihajtásnak. Termékenység varázsló szokások szerint a marhákat láncon, ekevason, fejszén, tojáson, a gazdasszony kötényén hajtották át. Más helyeken (pl. az Ipoly-mentén) aprószentek - napi vesszővel hajtották ki az állatokat. Máshol karácsonyi morzsával füstölték meg őket, a rontó szellemek ellen.

25. Márk napja
Búzaszentelés napja. Mise után a hívek kereszttel, lobogókkal kivonultak a határba, ahol a pap megszentelte a vetést. Mindenki vitt haza magával a megszentelt búzaszálakból, amelyeknek gonoszűző erőt tulajdonítottak.

28. Vitális napja
Egyszerű rámutató negyvenes nap. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható.

Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon.

 

Ház körüli munkák
Idézet egy régi gazdakalendáriumból: „Gabonára ügyeljünk, hogy a zsizsik tanyát ne üssön a garmadában. Burgonyát válogassunk az ültetéshez, tisztogassuk ki a kutakat. Juhok lelegeltetése kezdetét veszi. A kikelt baromfit köleskásával tartjuk, a kibúvó libákat, récéket kotlós alá adjuk. A szőlők nyitását, kötözését megkezdjük. Az időjárás miatt ne hergelődjünk, fogadjuk el, hogy miként az asszonykedv, oly változó."

Áprilisban még a hajnali lehűlésekre különösen a szélcsendes napokon lehet számítani. A gyümölcsösökben hagyjunk füstöt képző, éghető hulladékokat, hogy a fagyok ellen védekezésképpen meggyújthassuk.

Aki ősszel nem vetette, most dugványozhatja a fokhagymagerezdeket, és vetheti a hónapos retekmagot. A szép, sűrű pázsit alapja, a telepítés ilyenkor veszi kezdetét. Sík területen 2 - 4 dkg/m2, míg a rézsűkön, meredélyeken 3 - 4 dkg/m2 jó minőségű magigénnyel számolhatunk.

Legelőször jó alaposan ássuk fel és simítsuk el a talajt. Ezután szórjuk el egyenletesen a magot, s utána azonnal gereblyével szabályosan kapáljuk bele a földbe. Ezt követi a mag „bepréselése" a talajba, méghozzá úgy, hogy hengerrel, vagy ásónyélre erősített deszkával alaposan bedöngöljük. Ezután már nincs is „más dolgunk", mint locsolni, nyírni, hengerelni - néhány száz évig - és olyan lesz, mint Angliában bármelyik családi ház kertjében a pázsit.  

Vethetjük már a kukoricát (2 - 3 db-ot egy helyre). A csemegekukoricát hatvan - hetven centiméteres sor-, és húsz - harminc centiméteres tőtávolságra ajánlott elvetni. A vetésmélység kötött talajon 4 - 5, lazább földben 6 - 7 centiméter legyen. Eljött az ideje fészekbe vagy fóliával letakarva vetni a tökfélék magját. A tökfélék rendkívül melegigényesek, a hidegre nagyon érzékenyek (már nulla Celsius fokon megfagynak), fényigényük viszont csak közepes, így jól kihasználható velük a szőlősorok, illetve a gyümölcsfák alja, ahol a félárnyék a jellemző. A tök, az uborka, a patisszon, a cukkini, tehát a kobakosok vetését mindig Márk napja körül időzítsük, amely április 25.-re esik. Ha jó minőségű, bő termést szeretnénk, akkor vessük a sorokat egymástól fél méterre, és feszítsünk ki felettük nagylyukú mezőgazdasági hálót. Erre futtassuk fel, így rendkívül kedvező lesz a helykihasználás és sokkal jobb a karbantartási lehetőség. Számukra a csepegtető locsolás a legkifizetőbb (hajnalban, vagy késő este), mert főleg az uborka nagyon meghálálja a vizet. A kolbásztököt kevesen ismerik, pedig ennek termesztése megéri a fáradtságot. Olyan területet igényel, ahol legalább 2 - 3 m magasságba fel tud futni, pl. fára, kerítésre. Késő ősszel, az akár 1 méter hosszúságúra megnövő kolbásztök rántva, vagy fasírtnak egyaránt kiváló ízű és magas tápértékű étel.

Vethetjük már a szabadban a paradicsom magját, de palántázással is megpróbálkozhatunk. Ha lehűl a levegő, fóliával takarhatjuk. A paradicsomot ugyanúgy felfuttathatjuk hálóra, mint a kabakosokat. A termés minősége és mennyisége meghálálja a törődést. A megnyúlt szárú növényeket ültessük mélyebbre, így biztosabban megállnak a talajban.

A legillatosabb cserjénk a levendula, ültetése is most aktuális, amely igen hatásosan űzi ki a ruhásszekrényből a molylepkéket. Ha a növényeket sorban telepítjük, virágzó sövényt nyerünk, de virágágyak szegélyeként nem csak jól mutat, hanem bizonyos kártevőket is távol tart a veteményestől. A sövényt virágzás után nyírjuk, a virágokat kössük csokorba és függesszük fel a szekrényben, így nem bántja ruháinkat a moly.

A káposztafélék ültetésével sem késtünk el igazán, hiszen március második felében, amikor a korai fajták palántázásának ideje elérkezet, még jószerivel neki sem lehetett kezdeni az ágykészítésnek a fagyos talaj miatt.

A korai káposztaféléket laza, gyorsan melegedő, tápanyagban gazdag talajba ültessük, mert ilyen körülmények között gyorsabban fejlődnek. A nyári vagy a téli fajtáknál lényegesen sűrűbbre ültethetők. A korai káposztafajták palántáit harmincszor harminc vagy harmincszor negyven, a karalábé fajtákét huszonötször huszonöt vagy huszonötször harminc centiméterre ültessük.

A cékla április végétől egészen július közepéig vethető. Fajtaválasztéka igen bőséges. Ha kisebb méretű, úgynevezett bébi céklát akarunk termeszteni, sűrűre vessük a magot. A fejes salátát állandó helyre vetéssel és palántázással termesztjük. Ha palántázunk, korábban kapunk termést. A saláta nem melegkedvelő, viszont fényigényes növény, a félárnyékot (például köztes termesztésben) nem viseli el. Tápanyagigénye ellenben szerény.

 

Mi kapható áprilisban a piacokon?
A tavaszi zsongás a piacokra is hatással van. A fóliasátrak és üvegházak előnevelt zöldségei már szép számmal kaphatók a piacokon. Azonban ezekkel vigyázni kell, ahogy az a kalendáriumban a márciusi tudnivalóknál olvasható. Még mindig helyesebb, ha szakszerűen vermelt tavalyi növényeket keresünk, bármennyire is friss és csábító az új.

Mindig kapható azonban a gomba. Ez a csodálatos teremtmény - hiszen nem állat, nem növény, nem zöldség, nem kékmoszat és nem baktérium - az egyik leghasznosabb fehérjeforrás a számunkra. Számos élelmiszerkutató foglalkozott már a gombák emészthetőségével, különböző eredménnyel. A kitin sejtfalba zárt tápanyagokból egyes kutatók szerint csak 10 - 20 %, emésztéses kísérletek szerint azonban 72 - 88 % hasznosul a szervezetben. A felaprítás segít feltárni a tápanyagokat a gombasejtekből, tehát itt különösen fontos a rágás szerepe. A gombaétel elfogyasztásánál alapvetően szükséges az egyes falatok 30 - 40 alkalommal történő megrágása.

Összetételük: a gombákban legnagyobb mennyiségben (88 - 92 %) a víz fordul elő. Az ásványi anyagok főleg a kalap bőrében találhatók, nagyobb mennyiségben káliumot és foszfort tartalmaznak. A gombák fehérjéinek aminosav összetétele nagyon hasonlatos az állati fehérjékhez, tehát elsőrendű fehérjeforrás. Szénhidrátjaik főleg összetett cukrok, ilyen a sejtfalat alkotó kitin.

Jelentősek a gombák, íz, zamat, illetve aroma anyagai, valamint a biológiai hatású anyagok (gyógyhatású anyagok, vitaminok és mérgek). Az íz, illat és aromaanyagok a nyálkahártya izgatásával vérbőséget okoznak, gyorsítják az anyagcserét. Figyelembe kell venni, hogy a nehezen emészthető kitin sejtfal maga is közvetlenül hat az idegvégződésekre, az emésztőnedveket termelő mirigyekre, továbbá, mint az étkezési rostok, serkenti a bélműködést. A gombákban általában magas a D-vitamint tartalom.

Nagyon változatos csoportot alkotnak. Hazánkban a legismertebb termesztett fajták: a sampinyon, a laska, a barnakalapú német krémgomba ma már szinte minden nagyobb piacon, bevásárlóközpontban kapható. Egyre jobban terjed a Japánban őshonos, egykor csak természetes környezetben megélő, de már akár otthon is termeszthető shii - take gomba különleges ízével és gyógyhatásával gyakrabban kerülhetne a magyar konyhákba, a rengeteg hús ellensúlyozására és kiváltására.

Az erdei gombák közül legismertebbek: a vargánya, a róka, az őzláb, a fenyőpereszke, az óriás pöfeteg, a tinorú gombák illatával a termesztettek aligha vetekedhetnek, de vigyázni kell a beszerzéssel! Csak termesztési igazolással ellátott vagy gombavizsgáló szakellenőr által megvizsgált és emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített gombát vásároljunk!

Tisztításkor csak akkor távolítsuk el a kalap bőrét, ha ez nem kerülhető el, az aromaanyagok nagy része ugyanis itt található.

Magas víztartalma miatt a nyers gomba, de a gombás étel is gyorsan megromlik. Frissen kell felhasználni és nem ajánlatos tárolni!

Szintén nagyon hasznos és ízletes fehérjeforrás a csicseri borsó, amely a hüvelyesek népes családjához tartozik. Hüvelyeseknek nevezzük a pillangós virágúak termését. Fehérjetartalmuk általában 20 - 25 %, ezért különösen azokban az országokban, ahol kevés az állati eredetű fehérje, a hüvelyesek a legfontosabb fehérjeforrást jelentik, részben alacsony áruk miatt is. A hüvelyesek a fehérjéken és a szénhidráton kívül több fontos, a B-vitamin csoporthoz tartozó, vitamint, A-vitamint és sok ásványi anyagot is tartalmaznak.

Nagy rosttartalmú héjuk miatt gyakran nehezen emészthetők, ezért főzés előtt ajánlatos a magvakat beáztatni. A szükséges áztatási, illetve főzési idő a növény fajtájától és tárolásának idejétől függ. Minél laposabb a mag, annál kevesebb főzési idő elegendő. A csicseri borsó eléggé ismeretlen a magyar konyhában. Az elmúlt évtizedben azonban egyre jobban terjed a használata, talán a hazánkban is megjelent falafel miatt. Ez a nagy népszerűségnek örvendő arab eredetű étel sok helyen kapható az utcai gyros árusok „melléktermékeként". Főtt állapotban az íze és az illata rendkívül hasonlatos a gesztenyéhez, ezért pótolható, ha nem áll rendelkezésre. A főtt csicseri borsó önmagában egy kicsit száraz, tehát elkészítése nem úgy javasolt, mint a babféléké, inkább további feldolgozással. Ilyenek lehetnek a ledarálás utáni különböző íz variációjú uzsonnakrémek, a csicseriborsó fasírt, a falafel, vagy az indiai eredetű leves: a dahl. A házi malomban, vagy a kávédarálóban liszt készíthető belőle.

Egy másik, szintén kevéssé ismert és használt hüvelyes, a vörös lencse. Ez a nagyon könnyen elkészíthető kiváló fehérjeforrás (10 - 15 perc alatt megfő) nem rendelkezik önálló héjjal, ezért puhul meg ilyen gyorsan. Felhasználhatósága igen sokrétű, a levesektől az egytál ételeken keresztül a lencsesalátáig. Természetesen nem szükséges a hüvelyeseknél megszokott áztatás, és mindig a teljes elkészülte előtt 15 perccel tegyük az ételhez. Rizzsel, burgonyával kombinálva teljes értékű fehérjeforrás - egyben kiváló egytál étel. Nyers salátával együtt fogyasztva, pedig a szükséges vitaminokhoz és ásványi sókhoz is hozzájut a szervezet. Az emésztésénél sincsen a hüvelyeseknél gyakran előforduló kellemetlen mellékhatás a puffadás, a gázosodás. Mivel a szójabab után a legmagasabb fehérjetartalommal rendelkezik, ezért nyugodtan ajánlható legalább heti egy - két alkalommal valamilyen formában fogyasztásra.

 

Milyen életet éljünk a böjt után?
Aki először böjtöl, az biztosan, de aki már többször is böjtölt, még az is felteszi ezeket a kérdéseket: „Hogyan törjem meg a böjtöt? Hogyan építsem fel a táplálkozásomat? Mit egyek nap, mint nap? Hogyan tarthatnám azokat az előnyöket, amikhez a böjt által jutottam?"

Kevesen tudják szakszerűen megtörni, de főleg felépíteni, az utána következő heteket. A böjt után mindenki ugyanazzal a problémával találja szemben magát. Már az első étkezéskor meg kell birkóznunk régi evési és ivási szokásainkkal, vágyainkkal, az ismét gyarapodó kilókkal és az emiatt jelentkező szorongással.

A böjt során mindenki sok új tapasztalattal gyarapodott: kiderült, hogy egész sokáig lehet élni „rendes étel" nélkül, hogy milyen finom tud lenni egy tál egyszerű zöldségleves, az éhség, pedig puszta folyadékfogyasztással is csillapítható.

Hogyan álljunk át a böjtölésről egy másfajta étkezésre?

A böjt és a böjt utáni időszak között elengedhetetlenül fontosak a felépítő napok. Az étrend fokozatos felépítése során szervezetünk lassacskán átáll a böjtről az evésre. A „felépítés" azt jelenti, hogy az anyagcsere és az emésztési funkciók újra beindulnak, mert a böjt alatt szinte teljesen leálltak. Ez az átállás lassúbb, mint az evésről a böjtre való átkapcsolás.

A böjt során leállt emésztőnedvek termelésének, most újra meg kell indulnia. Ez azonban nem működik automatikusan azonnal, csak fokozatosan. Ha hirtelen állunk át a normális étkezésre, különösképpen hosszabb böjt után, az komoly panaszokat, rosszulléteket okozhat. A felépítéshez ezért ugyanannyi figyelemre, időre és nyugalomra van szükség, mint a böjthöz.

A felépítés időszaka a böjthöz hasonló ütemben zajlik: 5 böjtnap után 2 felépítő napra van szükségünk.

Az első lépés a böjt megtörése, ami az utolsó böjti napon este kezdődik, annak a néhány aszalt szilvának a beáztatásával, ami a másnapi, természetes hashajtáshoz szükséges. A böjt megtörésekor, délelőtt tegyük egy pohár (2 -3 dl) tiszta vízbe és turmixoljuk össze, majd a levet lassú kortyokkal igyuk meg. Ebédre következzen egy szép, érett lédús (lehetőleg) természetes módon nőtt alma. Ne faljuk fel rögtön, egy darabig „szemezzünk" vele. Gondolatban idézzük fel az ízét, képzeljük el, hogy mennyi tápértéke van, és hogy mennyire hasznos a szervezetünk számára. Harapjunk bele és nagyon lassan (min. harmincszor) rágjunk meg egy falatot. Ne engedjünk a kísértésnek, és ne nyeljük le felületes rágás után, hanem élvezzük ki az ízének minden kis cseppjét. Meglátjuk, hogy minden böjti szenvedésért kárpótol bennünket ez az egyszerű alma! Napközben folytassuk tovább a böjt alatt megszokott folyadékfogyasztást. Estére pirítsunk meg egy szelet (lehetőleg teljes őrlésű tönkölybúza lisztből készült) kenyeret, és alaposan dörzsöljük be fokhagymával. Készítsünk hozzá idényzöldségekből salátát, amit kedvenc fűszereinkből készített olívaolajos öntettettel ízesítsünk.

1. felépítő nap

Reggeli: víz, (vagy gyógytea, édesítés nélkül), + idénygyümölcs leve, egészen délig

Ebéd: 1 tányér burgonyaleves, sok zöldséggel, vagy zöldségleves

Délután: idénygyümölcs (kevés)

Vacsora: 2 db héjában főtt burgonya, nyers idényzöldségből készült salátával, öntettel

2. felépítő nap

Reggeli: víz, + idénygyümölcs, egészen délig

Ebéd: paradicsomleves, vagy valamilyen idényzöldségből készült főzelék + 1 szelet tönkölybúza kenyér (teljes őrlésű)

Délután: valódi gyümölcstea, (nem fekete teából készült), vagy lédús idénygyümölcs

Vacsora: görög saláta tofuval + 1 szelet tönkölybúza (teljes őrlésű) kenyérből készült pirítós, fokhagymával

Innentől kezdve, pedig táplálkozzunk és éljünk úgy, ahogy azt a természetes életmód megkívánja.

  

Testmozgás, sport
A böjt hatékonyan kitakarította a szervezetünket, itt az ideje, hogy tudatosan is megszabaduljunk a salakanyagok hátramaradt részétől. A tavasz vérpezsdítő erejét fogjuk be szándékaink vitorlájába, és ha lehet, akkor minden nap végezzünk friss levegőn testmozgást. Ha máshol nem, akkor a lakótelepi lakás sarkig nyitott ablakú szobájában mindenki képes reggelente az ébredés után 20 -25 perc tornára. Ma már nagyon olcsón hozzá lehet jutni olyan, a testmozgást segítő egyszerű eszközökhöz, mint pl. az ugráló gumiasztalka, kézi súlyzók, vagy végső esetben egy sámli. Ezek segítségével a reggeli testgyakorlás, összekötve a jógalégzéssel csodákra képes. Főleg abban az esetben, ha az illető nem végzett előtte semmilyen más rendszeres mozgást. Az időjárás most már szinte teljesen megengedi, hogy nap, mint a szabad levegőn kocoghassunk, sétáljunk.

 

Szellemi, lelki (kulturális) táplálék
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a böjttel együtt bekövetkezett másfajta tudat mekkora segítségünkre lehet a szellemi nagytakarítás elvégzésében. Szakítsuk ki magunkat, ha kell valamilyen kényszerítő erővel a mindennapok taposómalmából, tunya életritmusából, a munka utáni, evés, ivás, tévézés „örömeinek" hatása alól. Azok, akik tényleg szeretnének tenni magukért, azok legalább heti egy „adásszüneti napot" iktassanak be az életükbe (mint régen, amikor csak heti 6 nap volt TV adás). Ilyenkor fordítsák magukra azt az estét. Akár egy jó könyv elolvasásával, akár egy régen nem látott kedves barát meglátogatásával, akivel egy jót beszélgethetünk, vagy csak egy családi kártyaparti összehozásával érezzük meg újra az összetartozás, ma már nem teljesen természetes ízét. Meglátjuk, hogy nincs szükségünk a TV híradók véres borzalmaira és az újabb fenyegetettség érzetére, sem az ostobábbnál is ostobább hollywoodi giccsparádékra, vagy az egy perc alatt megölt 2 - 3 ember haláltusájának megnézésére. Sőt, előbb - utóbb rájövünk, hogy innen nem is nyerünk valódi információt és nem is hoz a számunkra pihenést, inkább ellenkezőleg! Fel kell vállalni, hogy amikor nincs bekapcsolva semmilyen zajkeltő berendezés, akkor magunkba nézzünk, és ne seperjük tovább a szőnyeg alá a mindennapok problémáit, mert azok megoldása nem a mások, hanem a mi feladatunk.

 

Receptek

Borzas, vagy tüskés gomba

Nógrád megyében a közkedvelt ételek közé tartozik a borzas szelet, amelynek analógiájára ajánlható ez a sokkal egészségesebb, ám tápanyag értékében azzal vetekedő gombaétel.

Hozzávalók: 25 dkg gomba, 5 ek teljes őrlésű liszt, 20 dkg nyers burgonya, 3 - 4 nagyobb gerezd fokhagyma, 1 tk tengeri só, olaj a sütéshez

Elkészítése: a megmosott, lecsöpögtetett, szeletekre vágott gombát, a káposztaszelőn lereszelt burgonyával elkevert fokhagymás ízesítésű palacsintatésztába mártjuk, és forró olajban kisütjük. Párolt barnarizs körettel tálaljuk, és vegyes nyers salátát adunk hozzá.

Vörös lencse rizzsel

Hozzávalók:    3dl = 30 dkg jázminrizs, 1,5 dl = 15 dkg vörös lencse, 9 dl forró víz, 4 ek olívaolaj,       4 ek szójaszósz, 2 tk őrölt római kömény, 2 mk őrölt köménymag, 2 tk őrölt koriander, 2 mk gyömbérpor, vagy 1 hüvelykujjnyi reszelt nyers gyökér, 1 mk fahéj, 1 mk szerecsendió, 4 db babérlevél (egész), 4 gerezd zúzott fokhagyma

Elkészítése: egy lefedhető edényben forrósítsuk fel az olajat, és pirítsuk benne 1 - 1,5 percig a lencsét. Tegyük hozzá az összes fűszert a szójaszósz, a fokhagyma és a babérlevél kivételével és pirítsuk még őket egy percig együtt. Öntsük fel utána a forró vízzel (óvatosan, mert könnyen kicsaphat), majd keverjük bele a szójaszószt, a babérlevelet, a fokhagymát és a megmosott rizst. Tegyük rá a tetőt és forraljuk fel. Utána fedő alatt kis lángon főzzük készre. Vigyázat, mert mindkét fő alkotóelem igen hamar (kb. negyed óra) megpuhul. Mielőtt teljesen megfőne, zárjuk le a tüzet és hagyjuk még legalább 10 percet fedő alatt puhulni.

Friss salátával tálaljuk. Teljes értékű táplálék, kiváló növényi fehérjeforrás.

Csicseriborsó fasírt

Hozzávalók:    25 dkg csicseriborsó, 1 tk ételízesítő, kevés, beáztatott kenyér, vagy zsemle, 3 - 4 gerezd zúzott fokhagyma, 1 mk őrölt fekete bors, 2 tk piros paprika (édesnemes), 1 tk majoránna, 1 mk őrölt szerecsendió, 2 tkmustár, 2 ek étolaj

Elkészítés: a csicseriborsót átválogatjuk, leöblítjük, majd ételízesítős vízben feltesszük főni. Kb. annyi idő alatt fő meg, mint a szárazbab Ezután leöntjük róla a vizet, és húsdarálón ledaráljuk. A ledarált borsót a továbbiakban úgy kezeljük, mintha hús lenne, tehát a hagyományos módon ízesítjük és állítjuk össze a fasírtot. (Beáztatott kenyér, vagy zsemle, fokhagyma, bors, piros paprika, pici majoránna, szerecsendió, olaj, mustár). Forró olajban, vagy olaj nélkül kontaktgrillben is süthetjük. Az elkészített pogácsákat műanyag tálon külön lefagyaszthatjuk, majd ezután zacskóba téve tárolhatjuk az összes mélyhűtött fasírtot.

 

Varga Sándor természetgyógyász tanár
Tamási Zsuzsa receptfelelős